Ugrás a tartalomra

Mi az akkreditáció és a tanúsítás?

Itt talál válaszokat az akkreditációval és tanúsítással kapcsolatos kérdésekre. A tudásoldalon tájékoztatást kaphat az ISO (visszavezetett) és az akkreditált kalibrálás közötti különbségről, valamint a megfelelőségértékelésről és a döntési szabályról. 

Mi a különbség az ISO/gyári/visszavezetett és az akkreditált kalibrálás között (NAH)?

Az ISO kalibrálás mindig a laboratórium saját felelősségétől függ, míg az akkreditált kalibrálásokat a magyar akkreditáló testület (NAH) rendszeresen ellenőrzi és felügyeli formájuk, felépítésük és tartalmuk szempontjából. Ez biztosítja, hogy az akkreditált kalibráló laboratóriumok rendelkezzenek mind a műszaki kompetenciával, mind a felszereléssel és a megfelelő irányítási rendszerrel. Az akkreditáción kívül végzett kalibrálásokra (ISO/gyári/visszavezetett kalibrálások) nem vonatkoznak ezek az ellenőrzések - ebben az esetben az ügyfélnek magának kell ellenőriznie a kalibráló laboratórium minőségét megfelelő módon, megfelelő auditok segítségével. 

Mi a különbség az akkreditáció és a tanúsítás között?

Az akkreditáció az akkreditált területre vonatkozó szakmai kompetencia harmadik szerv általi megerősítése és elismerése. 
A (harmadik fél általi) tanúsítás megerősíti, hogy a folyamatokra, termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó bizonyos követelmények (pl. szabványok) teljesülnek. 
A két, hasonlónak tűnő tevékenység közötti különbség az, hogy az akkreditáció a kompetencia formális elismerésére összpontosít. Magyarországon ezért a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) felelős. 
Tanúsítás esetén a fő cél a szabványos vagy normatív alapnak való megfelelés megállapítása. A tanúsítást jóváhagyott tanúsító szerveknél lehet kérelmezni (pl. TÜV, Dekra, DNV GL, ...). 

Akkreditáció és tanúsítás

Mikor szükséges akkreditált kalibrálás? Mikor van szükségem ISO-visszavezetett kalibrálásra?

Az akkreditált kalibrációs tanúsítványok a mérőműszerek minden olyan felhasználója számára alkalmasak, akik különösen magas szintű biztonságot igényelnek. Ezenkívül egyes iparágakban normatív követelmény az akkreditált kalibrálások elvégzése. Például a gyári szabványokat, azaz azokat a mérőműszereket, amelyekkel más tesztberendezéseket kalibrálnak, gyakran akkreditált kalibrációs tanúsítvánnyal "biztosítják". Az akkreditált kalibrációs tanúsítványokra gyakran van szükség az autóipar vagy a gyógyszeripar mérőműszereihez is. Az ISO kalibrálások olyan felhasználók számára alkalmasak, akik DIN ISO 9000ff tanúsítvánnyal rendelkeznek, és további iparág-specifikus minőségi irányelveket követnek. Minden irányelv és szabvány esetében követelmény a tesztberendezések kalibrálásának és felügyeletének bevezetése és karbantartása, és meg kell felelnie a különböző szabványok követelményeinek, és visszavezethetőnek kell lennie a nemzeti szabványokra. 

Mi a megfelelőségértékelés jelentősége?

Ha az ügyfél nyilatkozni kíván mérőműszerének alkalmasságáról, akkor objektív értékelésre van szükség a kalibrálási lási metrológiailag meghatározott jellemzői tekintetében. Az ilyen értékelést megfelelőségértékelésnek nevezik. 

Mi az a döntési szabály?

A döntési szabályok meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyek alapján a mérési bizonytalanságot hogyan kell figyelembe venni a megfelelőségértékelés során.  Mennyiségi ellenőrzési határértékeket vezetnek be védősávok formájában, amelyek csökkenthetik az elfogadási tartományt a megengedett eltéréshez képest. A megfelelőségértékelés során a mérési bizonytalanságot hozzáadják a mért eltéréshez, és fiktív maximális eltérés keletkezik. Ennek tűréshatáron belül kell lennie ahhoz, hogy az eszközt megfelelően lehessen minősíteni.